Emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok
Márciustól a munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a duplájára, azaz 100 ezer forintra emelkedik, a felső határ a jelenlegi tízszeresére, 100 millió forintra nő. A cél a munkavállalók egészségének és jogszerű foglalkoztatásának elősegítése. Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel.
A bírság összegét többszörösére növelheti a szabálytalanságok száma, illetve a veszélyeztetés időtartamának mértéke. A szabálytalanságoknál esetlegesen felmerülő súlyosbító tényezők pedig még tovább emelhetik a kiszabott bírság összegét.
A foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól ötszörösére, 150 ezer forintra módosul. A felső határ mikro- és kisvállalkozás esetén nem változik, középvállalkozás esetében maximum 20 millió forintra, a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetén pedig 25 millió forintra nő.
A mérlegelés alapú bírságkategóriáknál cégméret szerint változnak a bírságtételek, minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb a kiszabható összeg. Az új idegenrendészeti törvény rendelkezéseivel összhangban a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatására vonatkozó szankciók is tovább szigorodnak.
A bírsághatárok tekintetében a hatóságtól fog függni, miképp fognak ezzel élni az ellenőrzések során. Léteznek természetesen úgynevezett kötelező bírságkiszabási tényállások is, amikor a hatóság nem mérlegelhet.
Tényként rögzíthető, hogy a munkaügyi és munkavédelmi bírságok rendkívül alacsonyak voltak az elmúlt években. Tavaly, összesen körülbelül egy milliárd forint bírságot szabott ki a foglalkoztatás felügyeleti hatóság, ami még mindig elenyésző a 20 évvel ezelőtti évi 8 milliárd forint kiszabott bírsághoz képest.
A kkv-éken belül a mikro és kisvállalkozások (20 fő alatt foglalkoztatók) felső bírsághatárai ugyanakkor nem változnak. Az 50 és 25 fő közötti vállalkozások, valamint a 250 fő feletti nagyvállalatok esetében a 30 ezer, illetve 50 ezer forintos alsó bírsághatár nevetségesen alacsonnyá vált az infláció és béremelkedések tükrében.
Ezért van különbség a mikro- és kisvállalkozások maximálisan kiszabható bírságai és a középvállalkozások, valamint a nagy cégek bírság összegei között. A legalacsonyabb kiszabható bírság összegek legalább 20. éve változatlanok, miközben jelentős volt az infláció és a béremelkedés.
Munkaügyi területen a legkisebb bírság 150 ezer forintra nő a jelenlegi 30 ezer forinttal szemben. A szabálytalansággal érintett munkavállalók száma miatt is nő a bírság összeg, ilyenkor szorzókat alkalmaz a hatóság.
A bírság a foglalkoztatottak létszámának, az árbevételnek, az eredményének, a szabálysértéssel érintett munkavállalók létszámának és a megsértett előírásoknak a figyelembevételén alapul, amelyben a kötelezések kitűzött határidőkben történő teljesítésével némi kedvezményt lehet elérni.
Amennyiben úgy érzi, szakértő segítségre van szüksége, keresse cégünket bizalommal!
forrás: Economx
